Azok a zseniális magyarok

Azt talán már kevesebben tudják, hogy a szódavízkészítő (Jedlik Ányos – nemcsak a dinamó), a 3,5”-os hajlékonylemez (floppy – Jánosi Marcell), a kontaktlencse (Pallos József), a filmfelvevő kamera (Mihályi József), és a lemezlejátszó (Goldmark Péter Károly) feltalálása is magyarok nevéhez fűződik. Emellett hazánk még a hollywoodi és a brit filmgyártásnak (Andrew G. Vajna, Sir Alexander Korda, Tony Curtis, Béla Lugosi, Johnny Weismüller), a politikának (Tom Lantos), az üzleti életnek (George Soros), a divatszakmának (Katti Zoob, Calvin Klein), a zenei világnak (Tommy Ramone), a festészetnek (Victor Vasarely, Albrecht Dürer) és még sorolhatnánk mely területeknek adott megszámolhatatlan tehetséget.

De térjünk vissza a jelenbe, hiszen szerencsére napjainkban is akadnak olyan zseniális felfedezők itthon, akik joggal érdemelnék ki a nekik járó elismerést nemcsak a nemzetünk, hanem a világ részéről is.

Sajnos sok döntéshozó még mindig nem látja be, hogy egy ország akkor válhat igazán sikeressé, ha tehetségeit támogatja, mindegy, hogy az mennyibe kerül. Így ezek a találmányok általában figyelmen kívül maradnak (többek között) pénzhiány miatt, vagy pedig külföldön szabadalmaztatják őket, hiszen ott nemcsak több a pénz, de az érdeklődés is nagyobb.

Szerencsére azért vannak olyan feltalálók is, akik nem szándékoznak – még a támogatás hiányának ellenére sem – elvinni hazánkból az általuk megalkotott modern vívmányokat. Ilyen például Dr. Györgyi Viktor (a Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár, akinek 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született), s legújabb találmánya, a 2007-ben bejegyzett világszabadalmas függőleges tengelyű szélerőmű, ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja.

A másik – talán sokak által ismert legújabbkori találmány – a Leonar3Do, mely egy virtuális valóságra építő, többszörösen is díjazott szerkezet. Használatával komplett interaktív háromdimenziós konfigurációvá egészíthető ki a személyi számítógép. Az eszköz segítségével a monitor előtti térben 3D-ben lehet például rajzolni, tervezni. A rendszer lényege, hogy a monitoron elhelyezett szenzorok érzékelik a 3D-s szemüveg, valamint a madárformára emlékeztető 3D-s egér helyzetét, és így mindig a felhasználó fejpozíciójának megfelelő, valós benyomást keltő kép keletkezik.

Illusztráció a Leonar3Do-rendszerhez

Az építőiparba is „betörtek” a zsenik, s megalkották a napcellás tetőcserepet, amelyben ötvöződik a tetőfedő elem anyaga és a napelemes rendszer tulajdonsága. Az innovátor Tóth Miklóst Géniusz Európa Nagydíjjal jutalmazta az Európai Unió. A találmány eredménye, hogy már egy-két cserép kicserélésével fedezni tudjuk néhány háztartási gép energiaszükségletét. Egy ház teljes energiaszükségletéhez 100-200 cserép is elegendő. A napelemes tetőcserép élettartama 25-30 év, de a beruházás már 6-8 éven belül megtérülhet. A termék iránt már 35 országból érdeklődtek.

S hogy folytassuk a sort, elkészült a külföldön már sikeres magyar találmány (Losonczy Áron nevével fényjelezve), a fényáteresztő beton második generációja, a Litracon pXL. A találmány lényege, hogy a beton egy műanyag rácsszerkezetet vesz körül, a rács sarkaiban lévő, és a beton lap két oldala között húzódó műanyag hengerek átvezetik a fényt a betonon. (Mellesleg fele olyan drága, mint elődje, bár így is 200 000 Ft körül lesz egy négyzetméter ára). Igaz, ennek az ipari gyártásáról még nem döntöttek, de reméljük, a többihez hasonlóan ez is hazánk területén fog maradni (nem úgy, mint az Elektromos Bontiono autóé), amivel talán a munkanélküliséget csökkenteni lehetne.

A környezetvédelemben is jártas magyarok, Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol (kőolaj helyettesítő) előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a „Green Oscart” – a „Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét” Nürnbergen. Igaz, hazánkban már 2008-ban nagy sikert aratott a találmány, amikor is az „Év találmánya” címmel jutalmazták a két feltalálót. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. 1 tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, mindezt széndioxidgáz kibocsátása nélkül. A jelenlegi megoldás a szemétégetés, mely jelentős mennyiségű klímaromboló gázt juttat a levegőbe.

A technika, az építőipar és a környezetvédelem területén kívül is találunk a jövőt meghatározó, az életet komfortosabbá, egyszerűbbé tevő fejlesztéseket. Ilyen például a cukorbetegek részére, magyar kutatók révén forgalomba kerülő, magyar fejlesztésű gyógyszer, amellyel kezelhetővé válhat a betegség – igaz, erre még legalább négy évet várni kell. A kutatók egy olyan molekulát kívánnak gyógyszerré fejleszteni, amely a kettestípusú cukorbetegeken segíthet, vagyis azokon, akiknek szervezete elegendő inzulint termel, ám az mégsem szabályozza megfelelően a vércukorszintet. Kálmán Gábor (az N-Gene cég vezérigazgatója) szerint az általuk feltalált vegyületnek akár hármas funkciója is lehet: a cukorbetegség kezelése mellett alkalmazható lesz a rákterápiában, valamint a skizofrénia gyógyításában.

Egy szó, mint száz, ne csüggedjünk, amíg ilyen zseniális, s nem csak a múltat, hanem a jövőt is nagymértékben – ráadásul jó irányba – befolyásoló feltalálóink vannak.