Vona vs. Pintér

“Rendetlenséggel nem lehet rendet tenni”

A Tárcatükörről Sándor Péter főszervező elmondta, hogy a helyi politológus-képzés kiegészítő előadássorozata, mely már majd’ 20 éves múltra tekint vissza, s az egyes minisztériumokról az adott kormányzati ciklus elején, majd végén tartanak egy vitaestet. A műsorvezető/moderátor Török Gábor politológus volt az est folyamán, aki a Vision Consulting nevű elemző cég vezetője, s egyben a Corvinus oktatója.

Az aktuális Tárcatükröt azzal kezdte, hogy felidézte Vona Gábor és Pintér Sándor 2011. áprilisi parlamenti csörtéjét, melyben Vona elmondta, hogy a választásoktól eltelt egy év csak a kudarcokról szólt, s a sértettség és düh vezérelte Pintérnek le kellene mondania. A Jobbik frakcióvezetőjét kérdezte: tartja-e még a véleményét? 

Fotó: CO/Deák Zoltán

Amikor Vona Gábor a mikrofon után nyúlt, a hátsó sorból bekiabálás zavarta meg a rendezvényt: transzparenst maguk elé tartva három fiatal azt kiabálta, hogy “Rasszisták haza!”, amire a szintén hátul helyet foglalók csendesebb válasza a “Bipsik haza!” volt, majd kivezették a három “rendbontót”.

Vona megköszönte a meghívást, és elmondása szerint tiszteli a szervezőket, amiért be merték vállalni, hogy egy asztalhoz ültetnek egy egyetemi előadáson egy hírhedt minisztert és egy hírhedt pártelnököt. A kérdésre válaszolva: úgy véli, hogy érdemi változás nem történt, véleményét most is fenntartja.

Pintér szerint a kettejük közt húzódó ellentét alapja az a kérdés, hogy tud-e rendet teremteni a Belügyminisztérium. Úgy véli, hogy igen, de saját eszközeivel, viszont elmondta azt is, hogy a Jobbik által propagált eszközök nem bevethetők, mert “rendetlenséggel nem lehet rendet tenni”.

Török Gábor ekkor az előző kormány örökségéről kérdezte a feleket, majd Pintér felállva válaszolt - elmondása szerint így jobban látja a hallgatók reakcióját. Ellenben nem a kérdésre válaszolt, hanem a kistelepülések közbiztonsága, az önkormányzatok felügyelete és a katasztrófavédelem területén elért sikereiket említette.

Vona szintén nem foglalkozott a szocialisták nyolc évével, mert szerinte már az új kormányzat intézkedései a relevánsak. Elmondása szerint vannak a BM-nek szimpatikus lépései (pl. a közmunkaprogram, az uzsorázás elleni fellépés, vagy az önfenntartó börtönök terve), de vannak szakmaiatlanul kezelt témák is, melyekről mindenképp beszélni kell. Ilyen a csendőrség, a halálbüntetés és a politikusbűnözés kérdése is, de talán a legfontosabb a cigánybűnözés, melyről végre a politikai máztól mentes, szakmai vitát kellene folytatni. A Jobbik elnöke szerint a rendőrség átszervezése kudarc, a polgárőrségek kapcsán nem vették figyelembe a civil társadalom akaratát, míg a minisztérium és alá tartozó szerveinek legfelsőbb vezetésébe és állományába vetett bizalom rendkívül alacsony.

Számháború

Ezek után egy rövid számháború következett, melyben Pintér azt igyekezett bizonyítani, hogy bizonyos bűncselekmények száma csökkent, s a növekedéseket azzal magyarázta, hogy nőtt a munkamorál és az állomány létszáma, így több ügyet tudott felderíteni a rendőrség. Vona szerint az egész csak hipotézisek összecsapása, hiszen nincs arra vonatkozóan bizonyíték, hogy jobb lenne az ügyek felderítése, de arra vonatkozóan sem, amit ő állít, azaz hogy csökkent a közbiztonság. Mindazonáltal úgy látja, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete csökkent, s elkeserítő, hogy egyre több bűncselekmény történik fiatalkorúakkal kapcsolatban (akár sértett, akár bűnözői oldalon állnak) illetve idősek ellen, ráadásul ezek egyre erőszakosabb tettek, ami intő jel lehetne a minisztérium számár is.

Pintér Sándor szerint a fiatalkorú bűnözők miatt az oktatás minősége inkább a felelős, ám Vona rámutatott, hogy nem csak az iskolába járó fiatalok bűnöznek. Pártja szerint mivel a szervezett bűnözés kihasználja, hogy a 14 éven alattiakat nem lehet büntetni, bizonyos bűntényeket velük követtetnek el. Így a Jobbik 12 évre szállítaná le a büntethetőség határát.

Fotó: CO/Deák Zoltán

Pintér az időskorúak kapcsán kiemelte, hogy egy riasztórendszer kiépítésén dolgoznak, melynek segítségével bármilyen balesetről vagy bűntényről értesíteni tudják egy gombnyomással az idősek a legközelebbi rendőrörsöt.

Vona Gábor egyetért a tervvel, sőt, úgy véli, hogy ő is ezt javasolta volna. Egy másik témára tért rá: a magántulajdon és a személy védelmére. Az új Btk. szerint jobban védhető a magántulajdon, mint eddig, hiszen az ember a saját telkén nem kell figyeljen az arányosságra. Azonban úgy véli, hogy ennél is nagyobb jogosítványokat kellene kapnia az embernek, hiszen “ha valaki odatéved a telkemre, akkor én a saját váramban vagyok”, s az arányosság elvét nem kéne olyan szigorúan venni.

Pintér reakciójában arra utalt, hogy a tervük az, hogy a római jogból is ismert önhatalom érvényesítésére legyen minél nagyobb lehetősége az állampolgároknak.

“Ingyom-bingyom tálib-e?”

Ezek után Török Gábor a rendőrség témája felé terelte a beszélgetést. Vona Gábor ennek kapcsán elmondta, hogy örülnek a rendőrség létszámnövelésének, de ez nem feltéltenül jelent nagyobb biztonságot. Szerinte inkább a rendőrségbe vetett bizalmat kellene helyreállítani, valamint a bűnelkövetők körében a kékruhások tekintélyét, de a felkészültséget is kritizálta. A működés sem lett hatékonyabb a rendőrség átszervezését követően a pártelnök szerint, külön kitért a Terrorelhárító Központra. Úgy véli, hogy a 10 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező TEK, amit Orbán volt testőre vezet, nem találja a helyét, hibát hibára halmoz, s az már mellékes kérdés, hogy van-e tényleges terrorveszély Magyarországon. Ennek kapcsán egy viccet említett, ami szerint a TEK már azt vizsgálja, hogy “ingyom-bingyom tálib-e?” Vona szerint a TEK lényege a hatalom koncentrációja.

Pintér válaszában hosszasan sorolta, hogy milyen fejlesztéseket hajtottak végre a rendőrséggel kapcsolatban, mellyel cáfolta Vona állításait, ám a hely szűkössége miatt ebbe nem mennék bele részletesebben.
Török Gábor néhány hallgatói kérdést is tolmácsolt a politikusok felé, ezek egyike nagyjából úgy hangzott, hogy miért alkalmazzák vezető pozícióban a Gyurcsán-éra meghatározó BM-tisztviselőit ma is a minisztériumnál? Hol marad a felelősségre vonásuk?

Pintér Sándor szerint minden kinevezett kollégája tehetséges ember, jó szervezőkészséggel, Vona szerint ez nem elégséges válasz, mert Biszku Béla is biztos jó szakember volt...

A polgárőrségek kapcsán szóba került a Szebb Jövőért Polgárőrség valamint a józsefvárosi Jófiúk is, akikről Vona legnagyobb meglepetésére Pintér Sándor semmi információról nem rendelkezett. 

Fotó: CO/Deák Zoltán

Vona: a Gárdát nemzetközi nyomásra tiltották be

A szó ezek után nem meglepő módon a Magyar Gárdára terelődött. Vona Gábor szerinta Gárdát nemzetközi nyomásra (az EU, USA és Izrael hármas nyomására) oszlatták fel, s kriminalizálták a társadalmi jószándékot ezzel a lépéssel. Gyöngyöspata Vona szerint választ adott arra a kérdésre, hogy az államhatalmi szervben, vagy a ténylegesen tevékenykedő, helyiekből összeállt szervben bíznak-e inkább az emberek. Pintér Sándor szerint amíg a Gárdával szemben életben van egy bírósági ítélet, addig nincs miről beszélni, s itt is kiemelte, hogy törvénytelenül működő szerv sosem tartathat be törvényt.

Török Gábor ismét egy nézői kérdést közvetített a politikusok irányába: a Jobbik félemkeltő politikát folytat-e? Magyar zsidóként miért kell félnem? Vona Gábor nem értette a kérdést, úgy véli, hogy a Jobbik politikájában semmi félelemkeltő nincs “a tisztességes magyar társadalom többsége részére”, emberek közt nem tesznek különbséget semmi alapján sem a törvényjavaslataikban. Pintér vitába szállt az ellenzéki politikussal, szerinte a Jobbikhoz köthető médiumok igenis félelemkeltőek (pl. a kuruc.info), s nem az európai értékeknek megfelelő képet fest a pártról. Vona válaszában szabadkozott: nem tud felelősséget vállalni a párthoz közvetlenül nem kapcsolódó médiumokért. A félelemkeltés szerinte mindenképp túlzás, viszont tabutémákat valóban felvetnek. Az, hogy ez félelmet kelt, inkább a tabukat korábban szőnyeg alá söprök felelőssége a pártelnök véleménye szerint.

Cigánybűnözés van, de nem feltétlenül kell így hívni

Szintén a hallgatóság soraiból feltett kérdés következett: lesz-e valaha etnikai nyilvántartás a bűnesetekkel kapcsolatban?

Pintér szerint amíg nincs ilyen népességi statisztika, addig nem. De nem is annyira a nemzetiség a fontos a bűnözéssel kapcsolatban, hanem az életszínvonal és a közeg. Ha ezeket vesszük figyelembe, akkor nincsen különbség az egyes nemzetiségek között a belügyminiszter szerint, s a megoldás kulcsa a tanulás és a munkára szoktatás lehetne.

Vona Gábor azzal kezdte, hogy ez pártja egyik kedvenc témája, majd gyorsan javította is magát, nem kedvenc, hanem fontos téma ez a Jobbiknak, méghozzá azért, mert valós kriminológiai fogalom a cigánybűnözés. Nem a kifejezés a vitatéma, ők szívesen lemondanak a cigánybűnözés szóról, amiről annyit vitatkoznak (a hátsó sorokból induló taps vonult végig a nézőtéren). A valóság szerinte az, hogy bizonyos bűnözési formák a cigányságra jellemzőek, mint például az uzsorázás, vagy a fémtolvajlás, s ez ellen mindenképp tenni kellene valamit.

Megtanítjuk őket lekvárt főzni

Török Gábor az idő szűkössége miatt még egy fontos témát emelt ki, a közmunkaprogramot, amiről mindkét politikus elmondhatta véleményét.

Vona Gábor szerint a program szimpatikus, hat pontot emelt ki, ami miatt szükséges volt a bevezetése: 1. szociális szempontból (segély helyett munka), 2. átmeneti állomás a munkába lépés előtt, 3. közbiztonság javító hatása lehet, 4-5. nemzetgazdasági és regionális gazdasági pozitívumai lehetnek, 6. helyreállíthatja a munka becsületét. Részletkérdésekben már eltér a véleményük a BM-étől, de alapvetően támogatják, így itt komoly csaták nem várhatóak.

Pintér vázolta a közmunkaprogram mibenlétét. 132 milliárd forintból 206 ezer embert foglalkoztatnak, 188 ezer már jelenleg is munkában van. A hátrányos helyzetű településekre koncentrálnak (94 ilyen van a BM szerint), s ezek önellátása, az életszínvonal emelése a hosszú távú cél: a megtermelt javakat az önkormányzat használhatja fel. Ezért tanfolyamokat tartanak a sok esetben írástudatlan embereknek képeskönyvekből, többek közt konzerválási módokról is, azaz arról, ahogy a nagymama elteszi a kompótot és a lekvárt.

“Ha megtermeli a javakat helyben, akkor meg lehet élni 47 ezerből”

Szintén nézői kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy meg lehet-e élni 47 ezer forintból. Pintér szerint ha az adott személy megtermeli az élelmiszert helyben, amit az önkormányzattól visszakap, akkor igen, úgy véli, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból. Vona Gábor szerint viszont nyilvánvaló, hogy nem lehet megélni ennyiből, a kérdés inkább az, hogy tudnának-e többet adni a közmunkásoknak? Egyébként is, ki kell próbálni, hogy meg lehet-e élni ennyiből, aki ezt állítja - mondta Vona.

Török Gábor végül lehetőséget adott mindkettejüknek, hogy zárszót mondjanak az idei első Tárcatükör végén. Vona Gábor kiemelt még néhány mondatban pár számukra fontos témát, ilyen volt az önfenntartó börtönök, a halálbüntetés visszaállítása, a politikusbűnözés és illegális adatgyűjtés valamint az uzsorázás témája. Mint elmondta, jól érezte magát, reméli a ciklus végén és négy év múlva is találkoznak ugyanitt, de ekkor már más minőségben.

Pintér kiemelte a katasztrófavédelemben elért siekreiket, valamint azt, hogy január 1-től a vízügy is minisztériumához tartozik, ezt a területet is be lehet csatornázni a közmunkaprogramba. Ő is megköszönte a meghívást, s reményét fejezte ki, hogy 2, majd négy év múlva is találkoznak, de hogy milyen minőségben, arról majd a szavazók döntenek.