Az új Btk. tervezete

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetést kezdeményez az új Büntető Törvénykönyv tervezetéről – jelentette be Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár 2012. február 08-án. A törvényes rend alapvető szabályainak megalkotásáért felelősséget érző állampolgárok és a szakmai szervezetek észrevételeiket március 9-ig tehetik meg a KIM honlapján. A beérkezett érdemi javaslatok feldolgozását követően, a törvénytervezet várhatóan március végén kerül a kormány elé, majd a kormánydöntést követően áprilisban az Országgyűlés elé. Az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jétől lépne hatályba. A tervezet 520 paragrafusból áll.

A kormany.hu-n olvasható közleményben Répássy Róbert szerint az új Btk. célja, hogy a kormány helyreállítsa a rendet, az igazságszolgáltatásba vetett hitet, törvények iránti tiszteletet és az állam iránti bizalmat. Az új büntetőjogi kódex a 34 éve, 1978-ban elfogadott Büntető Törvénykönyvet váltaná fel, amit több mint 100 alkalommal, 1600 ponton módosítottak. A minisztérium az egyenetlenségeket igyekszik orvosolni egy egységes és következetes törvénykönyvvel. Az államtitkár szerint a tervezet tett-arányosabb szemléletet tükröz. Több teret, értelmezést enged a bírói gyakorlatnak, továbbá a bűnüldöző szervek, az ügyészség és a bíróság munkáját is támogatja. Répássy hangsúlyozta, hogy a társadalmi egyeztetés, a kormánydöntés, és a tavasszal várható parlamenti vita hatására a tervezet még változhat. Az előterjesztés, jelen formájában, nem tükrözi a kormány hivatalos álláspontját.

A legfontosabb általános büntetési nemeket érintő változások, újdonságok

A hatályos szabályok szerint, ha vagyon elleni támadás történik, és a bírósági eljárás során a megtámadott személy önvédelemre hivatkozik, meg kell vizsgálni, hogy a támadás mértékével arányos volt-e az elhárítás mértéke. Ezért fordulhat elő, hogy sok esetben a sértettet büntetik meg, ha ijedtében a támadójának súlyos testi sértést okoz vagy megöli. Bizonyos esetekben, például ha a testvér, házastárs, gyermek, terhes nő vagy kóros elmeállapotú személy támad meg valakit, az ítélkezési gyakorlat megkívánja a sértettől, hogy a támadás elől kitérjen.

A KIM szerint az új Btk-tervezet, "az Alaptörvénnyel összhangban", a súlyos, erőszakos bűncselekmények ellen hatékonyabb fellépést biztosít, kiszélesíti a jogos védelem jelenlegi lehetőségeit. Ha éjjel fegyveresen vagy csoportosan (legalább hárman) támadnak valaki ellen, vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába, nem kell mérlegelnie a következményeket. Ilyen esetekben alapvetően feltételezhető, hogy a támadás a sértett élete ellen is irányulhatott.  A jogos védelem magában foglalhatja a fegyverhasználatot is, aminek a szabályai nem változnak, mert az nem a Büntető Törvénykönyv része.

Az újítás elrettentheti a bűnözőket, ugyanakkor visszaélésre is van esély, ha mindenki fegyverrel készül az esetleges támadások ellen.

Az előterjesztés minősített esetként kezelné a kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, és nem az eddig hatályos 12. életév, hanem a 18. életév betöltéséig. Az elkövetőt ezen túlmenően eltilthatják minden olyan tevékenységtől, amely gyermekekkel függ össze. Aki 14 év alatti gyermekkel közösül, megrontást követ el, súlyosbító körülmény, ha rokon vagy nevelő teszi. Szigorúbban büntetik az emberkereskedelmet is. Külön bűncselekményként kezelik majd a gyermekprostitúciót és a kiskorú érzelmi veszélyeztetését, így az érzelmi erőszak felzárkózik a fizikai mellé. Áldozatbarát fejlemény, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértettnek a 18. életévének betöltése után 5 évig is lehetősége lenne feljelentést tenni.

Az új Btk. összevonná az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, együttesen szexuális erőszak lenne a bűntett új megnevezése. Ezt a bűncselekményt továbbra sem üldöznék hivatalból, csak magánfeljelentés alapján indul nyomozás. Szexuális erőszak esetén nem csak a fizikai, hanem az érzelmi erőszak is büntethető lenne. Ezzel az enyhítéssel lehetséges, hogy megnőne az alaptalan feljelentések száma, ami nehezítheti a rendőrök munkáját.

A hivatalos személy elleni erőszak minden tényállási elemének büntetési tétele egy kategóriát szigorodna.

A tervezetben egyszerűsödik a lopás minősített eseteinek szabályozása. Az igénybe vett szolgáltatás is kárnak számítana, ha az ellenértékét nem fizetik ki, így csalásnak fog minősülni. A szerzői jog megsértésén enyhítene a tervezet, nem bűntető, hanem szabálysértési eljárás tárgyát képezné. Tehát az illegális letöltő ugyanolyan mértékben kaphat büntetést, mint az, aki a boltból lop. Kivéve, ha 100 000 forint feletti vagyoni hátrányt okozó, vagy üzletszerű elkövetésről van szó.

A jelenlegi szabályok szerint nem büntethetők a drogfogyasztók. Az új Btk. alapjánkét évig terjedő szabadságvesztéssel is lehet sújtani őket. Ha a fogyasztó igazolja, hogy még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt legalább hat hónapig részt vett elvonókúrán, elkerülhető a büntetés. De ha két éven belül volt büntetve drog miatt, vagy részt vett kábítószer-használatot kezelő ellátásban, akkor elítélhető.

Létrejöhetnek új, droggal kapcsolatos önálló bűncselekmények is, például a „kóros szenvedélykeltés" vagy a "új pszichoaktív anyaggal visszaélés". Előbbi azt jelenti, hogy két év börtönnel büntethető az a felnőtt, aki rábír egy fiatalkorút kábítószer fogyasztására. Utóbbi az úgynevezett „dizájnerdrogok” terjedésének tervez gátat szabni. A gyógyszerhamisítást is három év börtönnel lehetne büntetni.

A kábítószer-kereskedők 8 éves büntetése nem változna, de 10 évre súlyosbodhat, ha a drogot bűnszövetségben árulják, ha hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy a díler, vagy ha a honvédség, a rendőrség vagy az adóhivatal épületeiben kereskednek kábítószerrel. Továbbra is húsz év, de akár életfogytiglanig tartó börtön vár arra, aki jelentős mennyiségű kábítószert forgalmaz.

Az új Btk. alapján ittas vezetésnek minősül már a 0,5 ezrelék feletti véralkoholszint is. A jövőben azt kellene mérni, hogy van-e bizonyos alkoholszint a sofőrben, függetlenül attól, hogy az ital milyen hatással van rá. A tervezet szerint kötelező lenne eltiltani a járművezetéstől az ittas sofőröket. A bírónak nem kell mérlegelni 0,5 és 0,8 közötti véralkoholszint esetén, hogy bevonja-e a jogosítványt vagy sem.

Az előterjesztés korrupciós kiskapukat tervez bezárni. Nem lesz automatikusan felmentve a büntetés alól az, aki a hatóságok tudomására hozza a vesztegetési ügyet, amelyben ő is érintett volt. Csak akkor, ha még a lebukás előtt bejelenti a bűntényt, és a kapott pénzt átadja a hatóságoknak. A tervezet szigorúbban büntetné, ha a vesztegetést valaki bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. Lazítják viszont a szabályokat abban az esetben, ha egy harmadik személy "egyetért" más emberek között lezajló vesztegetési üggyel.

A passzív és aktív vesztegetők egy szintre emelése gátolhatja a felfedés lehetőségét, hiszen ha valaki feljelenti azt, akit megvesztegetett, ő is könnyen letöltendő börtönbüntetést kaphat, ha a partnere már feljelentette.

A tervezetben hangsúlyosabbá válnak a környezetet, természetet védő szabályok. Az orvvadászat, az orvhalászat, és az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés is önálló tényállás lenne.

Az előterjesztés szerint véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amelynek hozzáférhetővé tétele bűncselekményt valósít meg.

Az elévülés legrövidebb tartama általánosan öt évre emelkedne. A tervezet szerint nem évülhetne el egy olyan bűncselekmény sem, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

A jelenlegi Btk. szerint bűncselekmény esetén az egyetlen szabadságelvonással járó büntetés a szabadságvesztés, ami lehet határozott ideig vagy életfogytig tartó. Az előterjesztés szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb pedig húsz év lehet. Életfogytig tartó szabadságvesztést az kaphat, aki a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötte a huszadik életévét. A különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát pedig húszról huszonöt évre emeli a tervezet.

A szabadságvesztés mellett két új büntetési nemet is bevezetne az új Btk.: az elzárást és a sportrendezvények látogatásától való eltiltást.

A meghatározott helyről való kitiltás önállóan is alkalmazható büntetés lenne.

Az előterjesztés bevezeti az úgynevezett jóvátételi munkát. Ezzel ki lehetne váltani a börtönbüntetést, vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmény elkövetése esetén. A bíróság egy évre elhalaszthatná a büntetés kiszabását, ami alatt a munkát állami vagy önkormányzati intézményben kell elvégezni, és legalább ötven, legfeljebb 250 óráig tarthat. Az intézmény vezetőjének igazolásával megszűnik a büntethetőség.

A tervezet pénzbüntetés minimumát leszállítaná 30 napi tételre. Egy napi tétel összege minimum ezer, maximum kettőszázezer forint. A bíróság az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel részletfizetést is engedélyezhet, legfeljebb két évre.

Habár a visszaesők szigorúbb büntetést kapnak, az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetén az előterjesztés a prevenciós szempontok érvényesítését is lehetővé teszi.

Nem változtat az új Btk. az erőszakos elkövetőket sújtó „három csapás” intézményén, az uzsorások elleni szigorú szabályokon, a hajléktalanok büntetőjogi védelmén. A tervezet átemel olyan nemrégiben végrehajtott módosításokat, mint a náci vagy kommunista bűnök tagadása vagy az „egyenruhás bűnözésre” vonatkozó szabályok. A minisztérium a büntethetőség korhatárán sem változtatna.

A fentiek alapján az új Btk. tervezete rengeteg szigorítást tartalmaz, több egyszerűsítést és átnevezést, kevesebb enyhítést. A tervezet alkotmányos kereteken belül marad és igyekszik az EU elvárásainak is megfelelni. A minisztérium szerint a tervezet célja az elrettentés, és az embereknek a médián keresztül beültetett félelmét is enyhítené. Kérdéses, hogy mennyit változtat rajta a társadalommal és a szakmával való egyeztetés, és hogy mennyire veszi figyelembe a KIM az észrevételeket, javaslatokat. Ha a tervezet ebben a formában marad és hatályba lép, kiderül, hogy eléri-e a kívánt célokat. Ha viszont a visszájára fordul a szándék, akkor az is lehetséges, hogy az új Btk. létrehozásának következményeként, új büntetés végrehajtási intézményeket is létre kell hoznia a kormánynak.